Az ilyen pótlékok elsőre csak „jó, ha van” lehetőségnek tűnnek, de valójában jelentős különbséget jelenthetnek a bankszámlán. Ahhoz, hogy pontosan tisztában legyen vele, mire jogosult, érdemes gyorsan átnézni a munkaszerződését, a kollektív szerződést (Tarifvertrag) és a bérjegyzéket.
Mikor kötelező pótlékot fizetni – és mikor alku kérdése?
Jogszabály szerint nem minden pótlék jár automatikusan. Sok esetben a kollektív szerződések (például az iparban, kézműiparban, egészségügyben vagy logisztikában), illetve az üzemi megállapodások határozzák meg, hogy milyen mértékben adnak pótlékot. A vasárnapi és ünnepnapi munkavégzést azonban külön védőszabályok érintik, és sokszor kötelező helyette pihenőnapot biztosítani.
Kiemelten érdemes figyelni az alábbiakra:
- Az éjszakai munka pontos időtartama (pl. 22 vagy 23 órától)
- A pótlék %-os vagy euróban megadott mértéke, és hogy az alapbérre vagy az átlagbérre számolják
- A pótlék jár-e túlórára, szabadságra, vagy betegség idejére
- Az érvényesítési határidőkre: meddig kell írásban jelezni az igényeket
Így ellenőrizze a bérjegyzékét 5 perc alatt
Vegye elő a munkarendet, a jelenléti ívet és a bérpapírt egyszerre.
- Stimmelnek az órák műszakonként?
- Fel vannak-e tüntetve az éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi órák?
- A szerződésben vagy a kollektív szerződésben megállapított pótlék arány megfelelően szerepel?
Tipp: Először kérdezzen rá tárgyilagosan, például „Hogyan számítják ezt ki?” – sokszor egy félreértés gyorsan tisztázható.
Ha bizonytalan: mutassa meg röviden szerződését egy hozzáértőnek vagy érdeklődjön a személyzeti osztálynál az aktuális szabályozásról.